Igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert kellemes, napsütéses délután köszöntött ránk, igazi sétaidő. Izgalmas, érdekes programon vehettünk részt ma a Fiumei úti sírkertben közösen a Gizella Nyugdíjas Klub tagjaival.
A „Kultúrtörténeti séta a Fiumei úti temetőben-Híres cigányprímások” címmel meghirdetett séta fiatal, rendkívül felkészült történész vezetője, Szabó Viktor először a cigányzene történetével ismertetett meg bennünket.
Megtudtuk, hogy a cigányzene ma ismert formájának kezdete a 18. század közepére tehető, a műfaj igazi fénykora pedig a 19. század közepétől a 20. század közepéig tartott.
A városi cigányzene a 19. században keletkezett magyar népies műzene, amelyben az akkorra megerősödött cigánymuzsikus-dinasztiák erősen részt vettek.
A cigányzene hagyományosan a szórakoztatást szolgálja. Szórakoztató jellegéből adódóan a kávéházakban és vendéglőkben gyakori jelenség, hogy a zenekar egy asztaltársaságot szórakoztat.
A prímás vagy vezető hegedűs a hagyományos zenekar szólistája, karmestere. Ő muzsikálja az alapdallamot és vezényli a zenekart.
A séta különböző megálló pontjait az egy-egy híres cigányprímás – és a köréje temetett prímások-, prímás családok emlékhelyei képezték.
Vezetőnk rengeteg történettel, korabeli újsághírrel, pletykákkal fűszerezte mondanivalóját, amiket fényképekkel sőt hangfelvételek lejátszásával is gazdagított.
Hallhattunk történeteket Czinka Pannáról, a legendás első magyar cigányprímásról, aki nő volt; Radics Béláról, Magyari Imréről, Boros Lajos Prímás királyról, Kocze Antalról, a cimbalmot megalkotó Schunda családról, Bura Sándorról, Farkas Gyuláról, a Rajkó zenekar megalapítójáról és számtalan zenetörténeti nagyságról, mint például Yehudi Menuhin-ról, Claude Debussy-ről, a magyar cigányzene csodálóiról.
Sétánk utolsó állomásán, a leghíresebb cigányprímásként emlegetett Rácz Pali emlékművénél – aki Liszt Ferencnek fél órás szólót adott- rengeteg anekdotával gazdagodhattunk.
Megtudtuk, hogy legendásan csinos férfi volt, sok lány és asszony fejét elcsavarta, végül egy dúsgazdag olasz háztulajdonos egyetlen lányát vette feleségül. Közkedvelt cigányprímás lett, bejutott a legmagasabb mágnáskörökbe, külföldön is sok hívet szerzett a magyar cigányzenének. Riválisával Berkes Lajos prímással hegedű párbajt vívott, amit Berkes nyert meg, ezért haraggal éltek egymás melletti házaikban. Berkes béke jobbot nyújtott Rácz Pali halottas ágyánál, egyben kérte, hogy Rácz Pali cserében adja neki stradivarius hegedűjét, de a kibékülés meghiúsult. Rácz Palit sok magasrangú vendég részvétele mellett temették el, a szertartáson a 120 tagú cigányzenekart Berkes Lajos cigányprímás vezette. Rácz Pali híres hegedűjét legkisebb, 36. fiára 36. Rácz Palira hagyta, aki szintén híres cigányprímás lett és az anekdota szerint 3 év múlva Berkes Lajos temetésén ő vezette a cigányzenekart cigányprímásként.
Sétánk méltó befejezéseként Bessenyei Ferenc előadásában meghallgattuk Rácz Pali legszebb nótaszerzeményét, a „Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele” címűt.
Tartalmas, színvonalas sétában volt részünk, az igazán kiemelkedően gyönyörű, gondozott Fiumei Sírkertben, ami méltán felveheti a versenyt Európa sírkertjeivel, akár a párizsi Pére-Lachaise temetővel is.
– Rajkai Rozi
