Life in Space, Élet az Űrben
( A világ elsőszámú utazó űrkiállítása az Etele Plázában)
Milyen lehet az élet az űrben, erre volt kíváncsi 16 Zerge egy szép tavaszi délutánon. Egy igen elhivatott fiatal hölgy Barna Fanni irányított minket ebben az érdekes és izgalmas témában. A szovjet Szputnyik-2 fedélzetén Lajka kutya volt az első élőlény, amely Föld körüli pályára állt. A műholdat 1957. november 3-án indították Bajkonurból. Az űrutas eredetileg Moszkva utcáin kóborolt, és szegény nem élte túl az űrutazást, mert akkor még a magas hőmérséklettől nem védte meg a védőpajzs. Az első ember felbocsátása előtt még több állatot, kutyát, macskát, majmot lőttek a világűrbe, amelyek élve visszatértek. Hiányoltam azonban, hogy az első embert a világűrben, Jurij Gagarint nem említette meg a kiállítás. Arról viszont szó volt, hogy milyen célból küldtek embert az űrbe. A cél többek között új bolygók és csillagok felfedezése volt.
Mit köszönhetünk még az űrutazásoknak? Sok olyan dolgot, ami kényelmesebbé teszi az életünket, pl. ütéselnyelő párnával ellátott sportcipők, memóriahabos matracok, okos telefonok kamerája, GPS és babatápszer.
Amikor elkezdtünk nézelődni a kiállításon, először az űrruhával ismerkedtünk meg. A szkafander az űrrepülések egyik alapvető eszköze, több rétegű ruha, amelybe olyan életfenntartó és munkavégző eszközöket építettek, amelyek rendszert alkotva képesek életben tartani egy embert és biztosítani a mozgását a világűr ellenséges körülményei között. Meg kell védenie az űrhajóst az űrben uralkodó hőmérséklettől is.
Az első sikeres holdra szállásról megemlékezett a kiállítás. Az Apollo-11 megvalósította a küldetést, Neil Amstrong és Edwin Aldrin holdkomppal szálltak le a „Nyugalom Tengerére”. „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” – hangzott el Neil Armstrong szájából 1969. július 21-én. A holdról hozott kődarabot mi is megérinthettük. Nagyon érdekes volt megnézni az űrruházatnak azt a részét, amellyel a testhőmérsékletet szabályozták. Vizet áramoltattak a ruha belsejébe.
Betekinthettünk a tudományos laboratóriumba is, ahol például felfelé növő növényeket, a világűr génekre gyakorolt hatását tanulmányozzák. Nekünk az is nagyon érdekes, hogy a víz buborékként lebeg az űrhajóban. Tollat nem, csak ceruzát tud használni az űrhajós a súlytalanság miatt.
A több napig, sőt hetekig tartó űrkirándulás alatt enni és aludni is kell és egyik sem egyszerű. Az ételeket fagyasztva szárítják, és víz hozzáadásával fogyasztják. Láttunk tubusokban, konzervdobozokban, fóliában tárolt, egyadagos kiszerelésű ebédeket. Megtudtuk, hogy az európai asztronauták most már hazai specialitásokat is kínálnak az utazás során.
Megcsodáltuk az ISS panoráma ablakát, amelyen keresztül kitekintve csodálatos lehet a napfelkelte. Megszemléltük az űr WC-t is és megtudtuk, hogy a vizeletet tisztítva, fertőtlenítve újrahasznosítják. A második terembe érkezve először az űrsétákon használt, személyre szabott űrruhákat csodáltuk meg, amik szinte mini űrhajók. Az indításkor és érkezéskor SPACEK űrruhát használnak. Kiderült, hogy aludni sem egyszerű a súlytalanságban. A hálószobák, amelyekben rögzítik az űrhajósokat egészen kicsinyek, akkorák, mint egy telefonfülke és relaxációs zenével segítik az elalvást. Fürdés, tusolás nem valósítható meg az űrben, nedves törlőkendőt, száraz sampont használnak, hajvágás csak porszívóval történhet.
Az űrutazás nem veszélytelen tevékenység. Az űrhajósok a súlytalanság miatt gerincmegnyúlásban szenvednek, ami 5 cm is lehet. Az asztronautáknak űrbicikli áll rendelkezésre a testedzéshez. A kiállítás végén fantasztikus élményekben volt részünk. Az Astronaut Trainer-t ketten is kipróbálták: K. Jutka és Á. Ani. Nézni is félelmetes volt, ahogy a két kör alakú keret minden irányban forgott a bátor Zergékkel. Nagyon ügyesek voltak mind a ketten, különösebb szédülés nélkül, egyenesen járva folytatták a nézelődést, akár repülőgép pilóták is lehetnének. Lehetőség volt vadászrepülőt „kormányozni”, néhányan kipróbálták. Én merészen felvettem a VR szemüveget és végigsétáltam egy látszólagos űrállomás kanyargós útvesztőin, majd kiléptem az űrbe. Még ennél is érdekesebb volt a 2 perces űrutazás a Marsra. Ezalatt a rövid idő alatt érezhettem a kilövést követő rázkódást, az űrutazás szépségeit, megérkezést a vörös bolygóra és a félelmetesen gyors visszatérést a Földre.
Sokat tanultunk, játszottunk mint a gyerekek és nagyon jól éreztük magunkat. Rengeteg élménnyel gazdagodva tértünk haza.
– Siklós Juli