Évadzáró a Soroksári Botanikus Kertben
(S. Juli tollából)
A mai szép nyári szombat reggel 31 lelkes Zerge gyülekezett 9 óra körül az arborétum bejáratánál. Az idő kellemesen meleg volt, de szerencsére nem volt részünk hőségben. Nagyon régen gyűltünk össze ilyen sokan, ezért különösen örültünk egymásnak. Én pl. szerettem volna mindenkit megölelni, de csak T. Anikót mertem, mert rendelkezik negatív a teszttel. Mindenki alaposan felkészült az eseményre és élelmiszerekkel megpakolt hátizsákkal érkezett. Szerencsére egy kellemesen hűvös helyen asztalokra elhelyezhettük a nehéz csomagjainkat, amiket Banka Ica és P. Magdi lelkiismeretes őrzésére bíztuk. Utána megismerkedtünk a rendkívül nagy tudású és sokoldalú „idegenvezetőnkkel” Bottlik Gábor kertészmérnökkel.
Az első fontos tájékoztatás az volt, hogy a szúnyogok akár a 3 mm vastag ruhát is át tudják szúrni, így ne csodálkozzunk, hogy mindenhol csipkednek bennünket. Elsőként a cukorsüveg fenyőfát tekintettük meg és megtudtuk, hogy nagyon vízigényes és lassan nő. Az arborétum területének egy részén 2 órán keresztül bandukoltunk és szinte az összes növénynél megálltunk, ahol Gábor a legfontosabb információval ellátott minket a homokdomb, a lápvidék és a sziklakert növényvilágáról.
Nem szeretném részletezni, mert aki ott volt, minden szavára pontosan emlékszik, aki pedig nem tudott eljönni, képi, vizuális ismeretek nélkül sajnos nem tudna mit kezdeni a magyarázatommal. De azért elárulom, hogy részletes tájékoztatást kaptunk a különböző berkenye fajtákról, a tölgyek és a vadkörték leveleiről, galagonyáról, különböző borostyánokról, a rezgőnyárról (fizikai magyarázata van, miért rezeg a nyár levele.)
Számtalan vadvirágot is sikerült megtekintenünk, amik gyomnak tűnnek messziről, de kiderült, hogy védett növények, mint például a gyűszűvirág, vadon növő szegfű, a kék katángkóró és a hegyi len, amelynek egészség megőrző tulajdonságairól is hallottunk. Mindenféle virágot láttunk, csak zergevirágot nem, de abban tavaly gyönyörködhettünk, most csak egymásban.
Természetesen a különböző rovarokról, sáskákról és énekesmadarakról is élvezhettük vezetőnk előadását. Gábor mindenre kiterjedő magyarázatai cseppet sem volt szárazak és unalmasak, mert átkötésként megszámlálhatatlanul sok viccel szórakoztatott bennünket. Biztos el tudnám mondani valamennyit, de hely és idő hiányában ezt nem tehetem.
Talán csak egyet: „Mit mond a fiú szúnyog a lányszúnyognak az első randin?………. Hogy kicsípted magad.” Ezek a tréfák még jobban lefárasztották az agyunkat és elcsigázottan értünk vissza a pihenőhelyre, ahol terített asztal várt bennünket. Mielőtt nekifogtunk volna a falatozásnak meghallgattuk Molnár Jutka szívhez szóló jókívánságait, amit on-line küldött a csoportnak, mivel jelenleg jól megérdemelt szabadságát tölti a Balatonnál. Régi sporttársunk Szilágyi Gizike is üdvözletet küldött a Zergéknek.
Végül elérkezett a nap fénypontja: mindenki mindenkit megkínált a saját készítésű finomsággal, ez összesen 465 kínálást jelent. Eszegettünk különféle pástétomokat, húskenyereket (az egyiket sütinek néztem), sós és édes finomságokat, felsorolni ugyanúgy lehetetlen, mint a látnivalókat. Közben narancslével és pezsgővel koccintottunk. Mindenki teljesen jól lakott és jó hangulatban 12:45-kor elhagytuk az arborétumot autóval vagy a buszhoz sietve. Remélem, mindenki alaposan átvizsgálta magát, illetve megkérte erre élete társát vagy szomszédját, nem vitt-e haza kullancsot a testén.
Rövidebb, de élményekben gazdag évadot zártunk, mindenkinek kellemes, vírusmentes nyaralást kívánok. Remélem, hogy nemsokára találkozunk.
