Kellemes kánikulában zártuk a vírus miatt csonkára sikeredett első félévünket.
Ahogy megérkezett a társaság, kis kitűzőket kapott mindenki, majd útnak indultunk a kert belsejébe.
A kiszemelt és lefoglalt árnyékos piknikező-helyünket galád módon elbitorolták, ezért a kiszáradó félben levő tó partjánál ütöttünk tanyát. Otthagyva a finomságokat, még tettünk egy kisebb kőrt a Botanikus kertben. A kaktuszokon kívül ezt a hőséget nem sok növény élvezte – ez jól látszott.
Visszatérve a táborhelyünkre Ildi néhány mondatban szólt a félévről és biztosított mindenkit arról, hogy ősszel folytatjuk. (Addig is lesz még néhány kirándulásunk.) Eközben sorban kibontottuk az addig rejtegetett finomságokat – édes és sós süteményeket, szeszes és szeszmentes italokat. Rövidesen kiderült, hogy akár három napig is letáborozhattunk volna, mert olyan bőség volt az étkekből. Azért dicséretes módon fogyasztottuk…
Amikor már mindenki degeszre tömte magát, megindultunk a kijárat felé.
Mai évzáró bulinkon egyértelmű volt, hogy nem a teljesítmény, hanem a társaság volt az elsődleges.Tettünk ugyan egy kört az arborétumban, de szerintem útközben mindenki a hűvösben lepakolt házi finomságokra gondolt. (többen aggodalmukat fejezték ki, hogy valamik, vagy valakik megfosztanak minket elhagyott elemózsiánktól) 😕
Azért a virágzó kaktuszokat, a hatalmas ciprust megcsodáltuk, de a szárazság eléggé megfosztotta az aljnövényzetet friss zöld színétől. Az árnyékos ösvényeken haladva kellemesen elfáradtunk (?). És így nyugodtan átadhattuk magunkat a gasztronómia örömének. Mindig akad újdonság, így kapásból megbeszéltük a recepteket is. A csúcsitalt már induláskor elfogyasztottuk mondván, hogy ma úgyis sík terepen járunk. Nem maradt más hátra, mint a sok finomságot leöblíteni gyümölcslevekkel, üdítőkkel, majd jó pihenést kívánva hazaindulni.😃
– Kövér Jutka

Az évadzárón készült fényképeket csak a Baráti Kör bejelentkezett tagjai láthatják.