Ma reggel 9-en indultunk el a Pesterzsébeti Jódos-, Gyógy- és Strandfürdő felfedezésére.
Szinte minden újdonságnak számított. Először is a kétkulcsos öltözőszekrény, ami csak az ott dolgozó közreműködésével nyitható ki, aztán a pénzforgalom nélküliség (feltöltő kártya), aztán a kinti és benti medencék, hullámfürdő, a sok-sok – ingyenes – napozó ágy, a labirintus szerű folyosó kialakítások… De mindez kulturáltan, tisztán, nem elviselhetetlen zsúfoltsággal…
A büféknél sem volt hosszú sorállás, a hekk finom volt, a kávé, marcipános isler isteni ( Kati néni szerint 
)
Igaz, kicsit kevés az árnyék, de hát a fák most lettek ültetve, igazi árnyékot 10 év múlva fognak adni.
Az úszó medence kimondottan jó hőmérsékletű és alig-alig úszkáltak benne, tehát akármeddig fitogtathattuk úszó tudásunkat.
Mit hiányoltunk? Órát. Kint egyáltalán nincs, a benti részen pedig 1 óra van föltéve, ezért szinte mindig lemaradtunk a minden óra 3/4-kor kezdődő hullámokról.
Szóval jót strandoltunk, sokat csevegtünk, keveset ettünk, sokat vándoroltunk az árnyék után. Jó volt. Remélem senki nem kapott napszúrást.
