Télies időben 9 kíváncsi ’Zerge’ és 30 Gizella Klubos gyülekezett a temető bejáratánál. Egy csodálatos virágágyás mellett vártunk az idegenvezetőnket. Addig, míg megérkezett, gyönyörködtünk a színpompás tavaszi növényekben. A talajt kisvirágú árvácskák tömege fedte, közülük kukucskáltak ki a nárciszok és császárkoronák. Történész idegenvezetőnk pontosan kezdte a látnivalók és bemutatását.
A sírkert séták mindig nagyon érdekesek és élvezetesek. Az utakat magas fák szegélyezik, a sírok jól karbantartottak, sok virágot láthatsz mindenfelé. Nem zsúfolt, csendes és az 56 hektáros területen jót lehet sétálni. Kellemesebb, mint a Városliget, vagy a Margit sziget és itt is jól el lehet fáradni.
Először Vásárhelyi Pál síremlékénél álltunk meg, ahol bevezetőként ismertette a Nemzeti Emlékhely történetét. Vásárhelyi Pálról (1795-1846) mindenki tudja, hogy nevéhez fűződik a Tisza szabályozása.
A Zilahi István által készített síremléke számomra a legszebb volt a megtekintettek közül, amiben az is közrejátszott, hogy Vásárhelyi Pál egy igen vonzó férfi volt.
Ezután a közelében lévő lengyel származású Zielinski Szilárd (1860-1924) síremlékéhez ballagtunk. Angliában és Franciaországban tanult, illetve Párizsban dolgozott az Eiffel-cégnél. 1889-től mérnöki irodát nyitott Budapesten, és elsősorban hídtervezéssel és vasúti nyomjelzéssel foglalkozott. A mérnökök közt ő volt az első, aki a metróhálózati építési tervekért doktori címet kapott.
Eötvös Lóránd (1849-1919) síremlékének megtekintése következett, amit én a legnagyobb lelkesedéssel fogadtam, egyrészt a fizika iránti érdeklődésem, másrészt az ELTE-hez való kötődésem miatt. Báró Eötvös József ( vallás-és közoktatásügyi miniszter) fiaként a tehetsége mellett lehetősége is volt az egyetemi tanulmányokra. Kezdetben jogot hallgatott, de érdeklődése hamarosan a természettudományok, elsősorban a fizika felé fordította. Fő műve az ún. Eötvös inga volt. Ingája évtizedeken át a kőolaj- és földgázkutatás egyik alapeszköze volt.
Eötvös Lórándról még elmondanám azt, ami számunkra is nagyon érdekes lehet. Tudományos munkássága mellett szenvedélyes természetjáró és nyolc éven át a Magyar Turista Egyesült elnöke volt, a kerékpározás és a lovaglás mellett hegymászással töltötte idejét.
Az 1635-ben Pázmány Péter által alapított és a róla elnevezett egyetem 1950-ben kapta meg a máig is érvényes Eötvös Lóránd Tudományegyetem nevet.
Zsigmondy Vilmos (1821-1888) neve nem volt ismerős számunkra, pedig munkásságával gyakran találkozhatunk. Határozott elméletet dolgozott ki a hőforrások feltárására és hasznosítására. Ezt 1867-ben a Margit-szigeti kutak megépítésével bizonyította. A Városligetben létesített kút naponta 1200 m3 73,8 Celsius-fokos vizet szolgáltatott.
A gyönyörű Gloriette kút artézi kút volt 1878-tól kezdve, majd díszkút lett a városligeti Hősök terén 1906 óta álló Millenniumi emlékmű helyén, amelyet később felköltöztettek a Széchenyi-hegyre és manapság is ott látható. /jártunk is ott./ A meleg gyógyvíz pedig a Széchenyi fürdőt táplálja.
Hevesy György (1885-1960) síremlékéig sem kellett sokat gyalogolnunk. Érdeklődése már fiatal korában a kémia felé fordult. Hevesy a Bohr-féle atommodellből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a Mengyelejev táblázat 72-es rendszámú eleme a titáncsoportból kell, hogy kikerüljön, amit hafniumnak nevezett el.
Később kifejlesztett egy radioaktív jelzőmódszert, amellyel például állatok anyagcseréjét lehet tanulmányozni. 1943-ban a „radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban” indoklással Hevesy Györgynek ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.
Sírja megkapóan egyszerű.
Szilárd Leó (1898-1966) neve mindenki számára ismert, mivel az atombomba feltalálásához kapcsolódik. Ő volt az első fizikus, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció és ezzel az atombomba létrehozható. Mivel félelmetes lehetőségnek tartotta, hogy először Németország fejlessze ki az atombombát, Szilárd Leó meggyőzte Albert Einsteint, hogy írjon levelet Franklin D. Rooseveltnek, hogy ebben nekik kell elsőnek lenniük. Tevékenyen részt vett az erre irányuló Manhattan tervben, ám később megbánta ezeket a törekvéseit. Az atombombát eleinte csupán egy új fegyvernek tekintették, nem fogták fel annak katonai és társadalmi hatását. Mivel nem akart tovább az atomenergiával foglalkozni, figyelme a biológia felé irányult.
Hamvainak egyharmad része nyugszik a Fiumei úti temető egyszerű sírjában, másik egyharmad része az USA-ban, a harmadik egyharmad részét szétszórták a felhők között.
Clark Ádám (1811-1866) sírja valójában a többi közül kiemelkedő obeliszk, közös sírban van eltemetve magyar feleségével és az Áldásy család tagjaival. Mert Clark Ádám nem magyar, hanem angol származású volt.
1835-ben a budapesti lánchíd építéséhez művezető mérnöknek nevezték ki s egyúttal ő lett a híd tervezésével és a hídépítés fő vezetésével megbízott William Tierney Clark helyettese.
Az új Lánchidat nem sokkal a felépítése után kétszer is veszély fenyegette. Hentzi május 2-án a puskaporos hordókat magára a hídra rakatta. Azonban a hordók felrobbantása (május 21-én) a hídban kevés kárt tett; a robbanás nem a hidat, hanem a puskapor felrobbantóját, Alnoch Alajos ezredest pusztította el. Amikor 1849 júliusában a magyar hadsereg visszavonult, Dembinski akarta a lánchidat elpusztítani, azonban Clark ezt a bajt békés rábeszéléssel elhárította.
Ezek után hosszasabb sétát tettünk Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) sírjához. Elméleti szinten kezdett foglalkozni az elektromosság alaptörvényeivel, a mágneses körök törvényszerűségeivel. A transzformátor mellett számos egyéb találmánya is volt, például a villamos fogyasztásmérő és a háromfázisú generátor is. A minden lakásban megtalálható „villanyóra” lényegében ma is ugyanolyan szerkezet, mint amilyennek ő megalkotta.
A síremléken Bláthy tudományos tevékenységét jelképező vésetek láthatók. Valójában egy nagyon szép angyal szobor.
Puskás Tivadar (1844-1893) elektromérnök járt Amerikában, kapcsolata volt Edisonnal és Vezetésével épült a párizsi és budapesti telefonközpont. A Telefonhírmondó szolgáltatás is az ő ötlete alapján jött létre. Ez volt az addig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió őse, mely Budapesten működött a világon először 1893-ban.
Egyszerű, grafitszürke síremléke van.
Kandó Kálmán (1869 -1931) magyar mérnök, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nevéhez köthető az akkor forgóáramnak nevezett többfázisú áramrendszer Ganzban történő bevezetése.
Kandó Kálmán nevét először Híradás- és Műszeripari Technikum, majd Felsőfokú Villamosenergiaipari Technikum , 1960-tól Műszaki Főiskola viselte. Ma az Óbudai Egyetem Villamosmérnöki kara viseli a nevét. Nagyon sok régi tanítványom végzett itt.
Szép, címerrel díszített síremlékét láthattuk.
Rubik Ernő (1910-1997) nevéről mindenkinek a Rubik kocka jut eszébe. De természetesen ebben a temetőben az édesapa van eltemetve, aki gépészmérnök, pilóta, feltaláló, repülőmérnök volt.
Belehallgattunk az 50-es évek nagy slágerébe: A Kétszer kettő néha 5 c. film zenéjébe. Az ott látható, Kárpátokat átrepülő vitorlázó repülő tervezője is Rubik Ernő volt.
Különleges síremlékén is repülőt láthatunk oldalnézetben.
Ganz Ábrahám (1814-1867) 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán. Saját szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari őrlőhengereket. Munkája eredményeként fejlődtek ki szerény üzeméből az idők során az ismert Ganz vállalatok.
Síremléke egy művészien kidolgozott hatalmas emlékmű. A Fiumei és Salgótarjáni út kereszteződésében lévő helyszínre komponálta Ybl Miklós a mauzóleumot, melyet a csoport jó magaviselete és érdeklődése miatt belül is megtekinthetett.
Fáradtan, de sok tudással gazdagodva, több mint két óra séta után csoportunk elhagyta a Sírkertet.
– Siklós Juli
