Szerdán nem sokkal délután 19 Zerge és néhány ismerős hölgy és úr a Gizella Nyugdíjas Klub tagjai közül gyülekezett a Néprajzi Múzeum bejáratánál. A vezetés megkezdése előtt bőven volt időnk megtekinteni a 20. század elejének Budapestjét bemutató, 55 m²-es, több mint 6.000 épületből álló léptékarányos város makettjét. Interaktív táblán megkereshettük az ismert épületeket, ifjúságunk helyszíneit, régi otthonainkat, munkahelyeinket.
Pontosan 12:45- kor találkoztunk a csinos, fiatal, nagyon lelkes vezetőnkkel, aki végig kalauzolt minket az épületen. Először felmentünk lifttel a 2. emeletre, hogy megnézzük a csodálatos tetőteraszt ahol több mint 7.000 négyzetméter új zöldfelületet alakítottak ki, változatos és gazdag növényvilággal. Különleges és egyedülálló építmény volt a talpunk alatt, amelynek alakját az Erzsébet híd ihlette, engem két dombra emlékeztetett, amely körülveszi az 56-os emlékművet. De abban valamennyien egyetérthetünk, hogy csodálatos kilátás nyílt a környező épületekre és a Városligetre is.
Idegenvezetőnk beszélt arról is, hogy pályázatot írtak ki az épület tervezésére, amelyet Ferencz Marcel Ybl díjas magyar építész nyert el. Az ő elképzeléseit szerint készült el ez a hatalmas épületkomplexum.
Amikor még csupán kívülről szemléltük ezt a modern múzeumot, feltűnt nekünk a különleges külső borítása. Az idegenvezetőnk elmondta, hogy valóban épület koronája az üveghomlokzat, amelyre közel félmillió pixelből álló, magyar és nemzetközi gyűjteményekből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszter szerkezetű fémrács hálót feszítettek körbe. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze. Minket leginkább a keresztszemes hímzésre emlékeztetett. Megtudtuk, hogy ez a burkolat 10 százalékkal csökkenti az épület felmelegedését a forró nyári hónapokban. A fűtése pedig részben termikus energiával történik, mivel jelentős része a föld alatt található, így 15 fokot lehet elérni fűtés nélkül. Kiderült számunkra, hogy a különleges, népi motívumokból álló külső burkolatnak nem csak esztétikai, hanem praktikus oka is van. Így lehet lemosni a hatalmas üvegfelületet és bejuttatni a múzeumba a nagyméretű kiállítási tárgyakat. Az üveg és a külső burkolat között erre elegendő hely áll rendelkezésre. Azonnal meg is pillantottuk a legnagyobb kiállítási tárgyat, a 6 m hosszú, egyetlen fából kifaragott „bödönhajót”, amellyel a Balatonon halásztak egykoron.
Ezután lementünk a -2. szintre megnézni a Kerámiatér gyűjteményét. Rengetegféle nemzetiségű tálat, vázát, bögrét, köcsögöt, korsót, kulacsot, apró és nagy állat-és emberfigurát láttunk. Szinte káprázott a szemünk tőle. T. Anikó felhívta a figyelmünket az erdélyi mesterek remekműveire, pl. a korondi vázákra (nekem is van otthon). Közben gyerekzsivajtól lett hangos a látványtér. Itt ugyanis nem csak nézelődni, hanem tanulni is lehet. Interaktív foglalkozásokat tartanak a múzeumban különböző életkorú gyerekeknek.
Egyedülálló látvány a ZOOM- Perspektívaváltás állandó kiállítás. „Okos” üveggel elválasztott helyen mindenféle népművészeti és egyszerűen csak népi tárgy került kiállításra. Pl. díszesen hímzett szűr és gumicsizma, mázas korsó és műanyag tojástartó, vászon ing és dzsörzé ruha (piros). Az „okos” üveg egy nagyon új megoldás a tér elválasztására. Távirányítóval vagy mobil App alkalmazással opálossá változtatható, azaz átláthatatlan, vetíteni is lehet rá.
Ezzel ért véget a vezetés és innen mindenki ideje, ereje és érdeklődése szerint nézelődhetett tovább. Mi négyen az ideiglenes kiállításokat választottuk, azzal az elhatározással, hogy a majd kibővülő állandó kiállítások megtekintésére visszatérünk. Megtudtuk ugyanis, hogy a Kossuth téren levő régi múzeumból még nem szállították át a régi kincseket az új kiállítótérbe. Egy év múlva már zsúfolásig meg fog telni az összes helység a különböző világrészek népi művészetének alkotásaival.
– Siklós Juli
