A Gilice téri Főobszervatórium megtekintése

Kedden délben szokatlan időpontban, 12 óra körül találkoztunk 18-an a Péterhalmi erdő bejáratánál. Most azonban nem nordikozni indultunk, hanem a Meteorológiai állomás megtekintésére. Két sportos Zerge, T. Magdi és Katika, valamint Ildi azonban egyenesen a délelőtti edzésről érkezett.

Ahogy a meteorológiai állomás kitárta kapuját előttünk, a nagyon lelkes, fiatal vezetőnk Lukács Dávid fogadott bennünket és a meteorológiai tanösvényen haladva bepillantást nyerhettünk az időjárás előrejelzés nagyon összetett munkájába. Először Borsós Miklós 1963-ban készült napórát szimbolizáló szobrát pillanthattuk meg, amelyen egy régen élt csiga (ammonitesz) lenyomata található. Többen megörültünk annak, hogy a lelátóknak látszó tárgyakon leülhetünk, de kiderült, hogy napelemeket látunk, amik a belső termek fűtését szolgálják. Két álló parabola antennát tekinthettünk meg, amelyekből csak a régi működik. Elforgatni nem kell őket, mert a 36000 km távolságban levő műholdak a Földdel azonos sebességgel forognak és ezért az antennákra mindig ugyanabból az irányból érkeznek a rádióhullámok. Nagy érdeklődéssel figyeltük a felhőzet megfigyelés rendszerét és igyekeztünk megtanulni a felhőzet fajtákat. Ezen a napon nem kedves kicsi bárányfelhőket láttunk az égen, hanem bánatosan szürke rétegfelhőt. A csapadékmérő megtekintését még ennél is nagyobb érdeklődés kísérte.

Az egész csapat nagyon kíváncsi volt mindenre, különösen F.Magdi és Izabella tett fel érdekes kérdéseket, amelyre vezetőnk mindig lelkesen válaszolt. Kiderült, hogy gond lehet, ha madarak fészkelnek a csapadékmérő eszközökbe, viszont a probléma hamar észlelhető és orvosolható. Nagy érdeklődéssel figyeltük a hőmérséklet mérését. A négy hőmérőt tartalmazó 2 m magasan levő hőmérőház kívülről fehérre festett, mivel ez a szín veri vissza legjobban a hőt, viszont kettős zsaluzású, hogy áramoljon a levegő. Maximum és minimum hőmérséklet mérése miatt van kettő és a nedves hőmérséklet mérésére ugyanannyi. A föld hőmérsékletét is mérik, láttunk 2 m mélységben mérőt is. Bármerről néztük, mindenképpen ma 12 foknál egyik sem mutatott melegebbet, ezért dideregtünk. A „budi” kinézetű kabinban pedig írószerkezet rögzíti a szél erősségét, sebességét és irányát.

Vezetőnk nagyon érdekesen mesélt a nyári zivatarok kialakulásának mechanizmusáról, talaj menti csapadék és a zúzmara méréséről. A nedvességmérő műszerek működéhez szőke női hajszálakat használtak, mert ez a legjobban összehúzódó anyag nedvesség hatására. Nos, ezt sem tudtuk eddig. Természetesen sok megdöbbentő adatot hallhattunk a klímaváltozásról és az üvegházhatásról, amelyet öt gáz idéz elő: vízgőz, széndioxid, metán (vigyázni kell a tehenekkel), nitrogén-oxid és az ózon. Ezek a gázok elnyelik és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Föld felszínére, és csökkentik a Föld felé sugárzott hő „visszaverődését” a világűrbe. Ez okozza a globális felmelegedést.

Ezek az általunk megcsodált eszközök a „múltat” jelentik. Érdekes és tanulságos megfigyelni őket, mert valamennyi a mechanika és a hőtan alapján működik, de ma már nem használják őket. Korszerű digitális, lézeres műszerek vették át a szerepüket, amelyeknek csupán a burkolata látható, beletekinteni a meteorológusok sem tudnak.

Beszámolóm végére tartogattam a leglátványosabb pillanatokat. Pontosan 13:20-kor bocsátották fel a meteorológiai léggömböt, amely mérőeszközöket és rádiószondát visz fel, hogy odafönn regisztrálják a légkör legkülönfélébb jelenségeit és mozgásait. A mért adatokat a műszerek rádiójelekkel juttatják le a földre, ahol a meteorológiai intézetek munkatársai értékelik ezeket. A léggömböket vagy héliummal, vagy hidrogénnel töltik meg, így ezek a levegőnél könnyebb gázok viszik fel a magasba őket. Általában 23-30 kilométerre emelkednek fel, és odafönn nagyjából 12 méteres átmérőjűvé tágulnak ki. Végül a külső levegő alacsony nyomása miatt kipukkadnak és a kicsi, mobiltelefon méretű szondák leesnek a földre és eltűnnek a meteorológusok szeme elől. Mi viszont, akárcsak a gyerekek megbabonázva néztük, hogyan száll egyre magasabbra, lesz egyre kisebb és végül eltűnik a felhők felett.

Megköszöntük Dávidnak az érdekes, tanulságos előadást és átfagyva a bolond áprilisi időtől, elfáradva a rengeteg információtól, de új ismeretekkel gazdagodva siettünk haza.

– Siklós Juli


A fényképalbumot csak a Baráti Kör bejelentkezett tagjai láthatják.