Évindító könnyű budai séta
Hétfő reggel nem túl korán, 10 óra-kor találkoztunk a Batthyány téren, a szitáló eső végül senkit nem riasztott el a sétától, mivel indulás előtt Messengeren alaposan megtárgyaltuk a várható időjárást. A 11-es busz Nagybányai úti végállomásánál már teljes volt a csapat, 27-en voltunk.
Sétánk kezdetén a Vaskapu hegyen szigorúan védett természetvédelmi területen jártunk. Rövid erdei séta után megnyílt a táj, az Apáthy szikla közelében és csodálatos kilátás nyílt a Budai hegyekre. A korláttal védett sétaútról kimehettünk a meredek sziklákra, amire most csak a legbátrabbak vállalkoztak az erős szél miatt. Ez a szirt valójában egy dolomitrög, amely az Ördögárok lipótmezei szakasza fölé magasodik, falszerű meredek lejtővel. Bekukucskáltunk a Kőkapu sziklaképződménybe is és a „merészebbek” felkapaszkodtak, hogy a másik oldaláról is kikukucskálhassanak.
Rövid erdei séta után váratlanul egy tisztás tárult elénk padokkal, faasztallal, amit Ildi gondosan megterített. Ekkor előkerültek a hátizsákokból a finom enni és innivalók és koccintottunk alkoholos és mentes pezsgővel az új esztendőre és arra, hogy még sokáig együtt kirándulhassunk.
Az ünneplés után a villaövezetben folytattuk a sétánkat, majd felkerestük az Endrődi utca és a Balogh Ádám utca kereszteződésénél található házak között rejtőző Balogh Ádám sziklát. Ezt a területet nem tudták felparcellázni, mert a tömör sziklaképződmények lehetetlenné tették a beépítést. Ennek csak örülni lehet, mert megmaradt egy kellemes zöld terület a kikapcsolódni vágyó budapestieknek. Ezt a helyet Béri Balogh Ádám kuruc brigadérosról nevezték el, aki harcolt az oszmánok ellen és részt vett a Rákóczi féle szabadságharcban is.
Innen folyamatosan lefelé haladtunk jó hangulatban és gyönyörködtünk a szebbnél szebb régi kastélyszerű épületekben és a modern villákban. A még üresen maradt telkeken is építkezések zajlanak, csak a távolban látszódnak erdőkkel borított hegytetők. Utunk során találkoztunk és beszéltünk is a Budai hegység remetéjével, akinek lakása nincs és egy eldugott sziklafal alatt él. A Ferenc hegy felé haladó úton végigsétáltunk az Érzékek ösvényén, ami elég bizarul hangzik, de valójában Mimó és Csipek történetét összefűzi a környék érzékszervekkel megismerhető természeti értékeivel és interaktív játékokat biztosít gyerekeknek. A Ferenc hegy hat és fél hektáros erdővel borított terület a luxusvillák között, amely alatt 4 km hosszú barlangrendszer található. Ezt a területet Zöldmáli lejtőnek is nevezik. Itt egy játszótér mellett újra megszakítottunk utunkat egy kis szendvics ebédre. Ildi ekkor gratulált a 2021-es év legaktívabb sporttársaiknak: Csatlós Verának, hogy 72 alkalommal gyalogolt velünk (ő ugyan nem tudott eljönni) és Sághi Icának a legtöbb (494 km) megtett távolságért. Azután megköszönte segítőinek (Kövér Jutka, Siklós Juli, Surányi Feri, Molnárné Jutka) az egész éves munkájukat.
Ezután a Szemlőhegy felé rátértünk a József-hegyre vezető útra, ahol a József-hegyi barlang bejáratát láthattuk. Az itt lévő József kilátóból már a pesti oldalban, a Dunában, a Várban gyönyörködhettünk.
Később a Rózsadombon haladva néhány lépcsőfok megmászásával megérkeztünk a Mansfeld Péter térre. A tér nevét az „56”-os forradalom legfiatalabb mártírjáról kapta, akit 16 éves korában fogtak el és akit 18 éves korában kivégeztek ártatlanul, mivel senkit nem ölt és nem sebesített meg. A meztelen kisfiú szobra szerintünk méltatlan ehhez a helyhez, a Budára és Pestre nyíló panoráma viszont csodálatos, ilyen látványban még nem volt részünk eddig.
Ezután hamarosan megérkeztünk sétánk utolsó állomására, a Gül Baba türbéjéhez, amely a Rózsadomb délkeleti lejtőjén található és egyike Magyarország legszebb műemlékeinek. Gül Baba személye körül dereng egy kis balladai homály. Sokan úgy tartják, hogy egy jólelkű, nemes cselekedetekkel teli dervis volt, aki Buda várának elfoglalásakor sebesült meg, majd a dzsámivá (imaház) alakított Nagyboldogasszony templomban – a mai Mátyás templomban – halt meg. Temetésén I. Szulejmán szultán is tiszteletét tette. A Gül Baba, azaz Rózsák Atyja nevet a turbánján díszelgő rózsaszál miatt kapta. Egy biztos, hogy a sírja fölött emelt türbéje számtalan rózsatő veszi körbe, ami nyáron pompás látványt nyújthat. Hétfői nap lévén nem lehetett belül megtekinteni és a néhány éve átadott kiállítást sem. De nem is baj, mert itt még nézelődéssel több órát lehetne eltölteni egy másik alkalommal. A kilátás viszont innen is gyönyörű, a borúsról derültre változó időjárásban messzi épületeket is fel lehetett ismerni. De ekkor már csak néhány utcasarok választott el minket a Margit hídtól, ahonnan már mindenki könnyedén hazatalált.
Mindössze 8,5 km-t tennünk meg Budapest területén, de rengeteg látnivalóval lettünk gazdagabbak. Vidám, jó hangulatban sétáltunk, ünnepeltük az újesztendőt.
– Siklós Juli
